Másnap reggelre tényleg kitisztult az ég. Felkeltünk, hogy elpakoljunk magunk után a kertben és a konyhában is. Nekem reggelre megfájdult a torkom (sőt már este sem voltam túl jól), úgyhogy főztem magamnak egy forró teát, s még mézet is találtam hozzá. Eddigre meg is érkezett a lovaskocsi, ugyanis szállásfoglaláskor láttam, hogy van ilyen lehetőség, s gondoltam, éljünk vele.
Míg összeállt a csapat és el tudunk indulni, még várni kellett egy kicsit; addig aki már készen volt, a lovakkal barátkozott.
Azután a kocsis felengedett minket a szekérre, s tettünk a környéken egy jó nagy kört.
Közben szegény Annának az állatszőr-allergiája kijött, de hősiesen ellensúlyozta azzal, hogy minden más szempontból élvezte a helyzetet.
Végül visszaértünk a házhoz, felpakoltunk és továbbindultunk.
A lovaskocsizás után felpakoltunk és folytattuk a túránkat. Bögötből ki, Csénye faluba be... itt mind sík területen vezet az út, szintkülönbségek nélkül. Szerencsére a két falu között erdős részen mehettünk át, így legalább árnyék jutott a nagy melegben.
Csénye egyik látnivalója a Benedek Elek-mesepark volt, ami tulajdonképpen egy játszótér, szépen faragott fából készült játékokkal. Voltunk olyan állapotban, hogy ki is próbáljunk pár dolgot...
Sajnos itt a torokfájásomhoz még hozzájött a pollen-allergiám is, de a helyzethez képest egész jól tartottam magam (továbbinduláskor útravalónak bébiételt vettem, mert úgy éreztem, csak azt bírom lenyelni...).
Ilyen székelykapuja volt a meseparknak
Itt, Csényén még az utcai kálvária volt az, amit meg akartam nézni, de Anna és Barbi kivételével a többiek sztrájkoltak - ők inkább megvárták egy fa árnyékában, míg mi nézelődtünk. Az "utca-kálvária" egyedisége abból adódik, hogy kálváriát általában hegy- vagy domboldalra szoktak építeni, itt viszont a teljesen sík falu egyik teljesen sík utcájához állították a stációkat - melyeket egy-egy tűzzománc-kép díszített.
Az utca-kálvária egyik tűzzománc-stációja A melegtől kóvályogva tovább-botorkáltunk, de amikor elértünk egy fagyit és italt hirdető helyi kisboltocskát, nem volt kérdés, hogy itt most megállnunk. Ennek a megállónak jelentős szerepe lehetett abban, hogy nem annyira az maradt meg a napról, hogy mennyire szarul lehettem, hanem az, hogy ezerrel süt a Nap, nyár van és vidáman túrázunk...
Úgy tűnt, hogy jócskán ki kellett menni a faluból, mégpedig aszfalton, árnyék nélkül, de valójában még mindig Csényéhez tartozik a kápolna, aminek a kerítésén a csényei pecsét található.
A csényei pecsét
Megyünk a hőségben - s ki hogyan tud, védekezik ellene (én a kék kendőmmel)
Ő a sapkája alá applikált nyakat védő zsebkendővel...
A csényei pecsételőhely
Pecsételünk Innen viszont már megint kellemesebb lett a helyzet, ugyanis itt kellett ráfordulni a Gyöngyös-patak gátjára, amin épp csak egy kis ösvény volt a nád, sás és magas réti növények között, ahol el tudtunk menni, de ez nem akadályozott, inkább kellemes volt. Sárvár előtt a GPS kishíján félrevitt, de az előzetesen olvasott útleírásokból tudtam, hogy itt nagyon figyelni kell, és ahol nagyon úgy tűnik majd Sárvár előtt, hogy egyenesen kellene továbbmenni, ott kell balra fordulni és átmenni egy kis hídon. Így be is értünk Sárvárra. Már csak át kellett vágnunk a kis városon, hogy elérjük a vonatot, ami majd hazavisz minket. De volt még időnk, úgyhogy természetesen ismét meglátogattuk a Platán Fürdőház kávézóját. Végül az állomáson beütöttük füzetkénkbe a sárvári pecsétet is.
A sárvári pecsét
Egy újabb szerencsésen időzített zivatar érkezett, ami udvariasan megvárta, hogy felszálljunk a vonatunkra
A képekért, a videókért és az élményekért köszönet a túratársaknak!
Az információkért köszönet a wikipédiának, a Vendégváró honlapnak (azóta már sajnos megszűnt) és a települések honlapjainak!
Gyakorlati információk a három napról:
Szállások:
1. éj: Szeleste, Anna Vendégház (nem volt a legtisztább, de egy éjszakára megteszi)
2. éj: Bögöt, Erdei Vendégház (nagyon remek volt)
Evések:
1. napi "ebéd": Szeleste, Anita büfé (kávé, alkoholos italok, ropi, chips...)
1. napi vacsora: Az Anna Vendégház saját vacsorája (finom volt)
2. napi reggeli: A szelestei kastély svéd-asztalos reggelije (kicsit kicsi a választék, de nem rossz)
2. napi "ebéd": Út közben "tarisznyából"
2. napi vacsora: A bögöti szálláson sütöttünk a kertben
3. napi reggeli: A bögöti szálláson készítettünk magunknak
3. napi "ebéd": A csényei büfében fagyiztunk egyet + betértünk Sárváron a Platán Hotel & Kávézóba (mindannyiszor nagyon jó volt)
Pecsétek:
Szelestén az Anita büfében
Bögötön a kocsma+kisboltban
Csényén az Újmajornál, a kápolnánál
Sárváron a vasútállomáson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése