Ezen a napon még várt útitársaimra egy szakasz, Bakonybélig.
A Németbányai Vendégházban négyből ketten nem aludtak jól. Hangokat hallottak, meg egyáltalán nyugtalanok voltak. A másik két ember viszont éppen azt mondja, hogy olyan jót, mint ott, már régen aludtak. Reggeli és összepakolás után továbbindultak.
Mivel a szállás még kb. 2 km-rel Németbánya település előtt volt, oda még be kellett menni a pecsétért. Ezen az öt napos túrán, távollétem miatt a pecsétpárnám is távol maradt, így különös hangsúlyt kapott a kreativitás. Petra és Anna vitt filctollat, hogy azzal színezzék be a bélyegző felületét, de Petra már elment, Annáé pedig kifogyott. Így Anna kínálta most a megoldást, aki talált valamilyen bogyókat (a képről nem ismerem fel, hogy mit) és annak színanyagát használták fel.
Nem csak a bélyegző felületét fogta meg
Németbánya után Bakonybél felé vették az irányt.
A táv vége felé megtalálták a "Napköveket", ahol megpihentek. Ez egy magánkezdeményezésből épült pihenő-töltekező hely az ősi kőkörök mintájára.
Bakonybélbe beérkezve javaslatomra felkeresték a Vadszőlő fogadót, ahol a bélyegző is volt, s elfogyasztották megérdemelt ebédjüket. Ez a Vadszőlő Szálló és Étteremben volt, ahol egyébként váratlanul találkoztak egy régi-régi ismerőssel is, Bujdival, aki a kőszegi szakaszon volt velünk és éppen itt nyaralt a kisfiával.
A bakonybéli monostor temploma
Bakonybél területe már az őskorban lakott volt a barlangok sokaságának köszönhetően. Sánccal körülvett földvár-maradványok fedezhetőek fel a Halomány-tetőn, a Kis-Pápaváron és a Somhegy-tetőn. Továbbá sok halomsírt is rejt az erdő (pl. Százhalom).
A népvándorlások idején szlávok éltek itt.
Az ősi vallást őrző magyarok az erőkbe húzódtak vissza, s a sziklákat, forrásokat használták áldozóhelyül. Erről tanúskodnak az elnevezések, mint Oltár-kő, Fehér-kő, Hegyes-kő, Borostyán-kút (ez azonos a Szent-kúttal), Kertes-kő, Odvas-kő.
De nagyon korán; még István király uralkodása idején volt itt egy királynéi udvarház. A királyné; Gizella, idehozta egyik rokonát, Günthert, aki korábban katona volt, de 1006-ban belépett a bencés rendbe. 1008-ban szerzetes helyett, inkább remete lett Bajorországban. Majd missziós tevékenységre váltott Cseh országban. 1015-ben Gizella királyné írt neki, hogy itt szükség van rá, jöjjön ide. 1016-ban meg is érkezett, s kezdeményezésére 1018-ban királynéi udvarház helyén felépült a Benedek-rendiek helyi kolostora. Günther 90 éves koráig élt itt.
Az után, hogy István király fiát, Imre herceget felnevelte, Gellért is ide jött remetéskedni, s 1023-1030-ig volt itt. Ekkor azonban a király püspökké nevezte ki. Amikor a király - 1038-ban - meghalt, Gellért püspök aktívabb politizálásba kezdett. 1046-ban azonban az új rendszer ellenzői elfogták, s az akkori Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) a Dunába gurították a legenda szerint egy szöges hordóba zárva.
A hely első írásos említése 1083-ból való. A középkorban nem épült köré falu, csupán a monostorhoz tartozó szolgáló népek éltek a közelében.
A tatár és a török időkben ismét a népesség hasznára váltak a barlangok.
1540-ben a Bakony legnagyobb földesurai a Podmanichkyak voltak. Ők építették Bakonyújvár várát.
Az 1700-as években a szerzetesek visszatértek. A század elején tótok, a század végén németek betelepítése történt. Volt közöttük feszültség, de egy évszázaddal későbbre már mindkét nem elmagyarosodott.
1780-ban a templom leégett, majd pár nappal később egy hatalmas vihar tette tönkre még jobban. 2 évvel később újjáépítették.
1787-ben II. József rend-oszlató rendelete feloszlatta a bencéseket is. 1802-ben azonban I. Ferenc császr visszaállította.
1832-1848-ig tanárképző főiskolát működtetett a monostor és szellemi pezsgést élt a falu. Itt tanult pl. Rómer Flóris (a magyar régészet szülőatyja és szabadságharcos) és Rónay Jácint (szintén szabadságharcos, valamint antropológus és pszichológus) is.
1950-ben megint betiltitták a szerzetesrendeket. Az épületet szociális otthonként használták.
A bencések 1991-ben kapták vissza az apátságot és a hozzá tartozó parkot, s 1996 óta ők igazgatták a szeretetotthont, ami azonban 2003-ban bezárt. 2018-ban a monostort felújították.
Köszönet a túratársaknak, amiért konstrukívak és kreatívak!
Köszönet az információkért a wikipédiának és a települések honlapjainak!
Gyakorlati információk az öt napról:
Szállások:
1. éj: Úrkút, Gesztenye-lak Apartman, 5000 Ft/fő/éj
2. éj: Sobri Jóska Kalandpark bungallói
3. éj: Sobri Jóska Kalandpark bungallója
4. éj: Németbányai Vendégház
Evések (ebben bizonytalan vagyok - lévén nem voltam ott)
Első napi vacsora - Úrkúton? (én a kék túra vendéglőt ajánlottam nekik, de ők egy másik hely mellett döntöttek,
Második napi reggeli - Úrkút egyik kávézója
Második napi ebéd - tarisznyából
Második napi vacsora - a Sobri Kalandparkban
Harmadik napi reggeli - a Sobri Kalandparkban
Harmadik napi ebéd - tarisznyából
Harmadik napi vacsora - a Sobri Kalandparkban
Negyedik napi reggeli - a Sobri Kalandparkban
Negyedik napi ebéd - tarisznyából
Negyedik napi vacsora - a Németbányai Vendégházban Ili mama telefonszámán keresztül szerezve
Ötödik napi reggeli - az előző napi vacsorához hasonlóan
Ötödik napi ebéd - Bakonybél, Vadszőlő Szálló és Étterem
Pecsétek:
Nagyvázsony, a várnál
Kabhegy, a kilátótól nem messze
Úrkút, a Kék Túra Vendéglőnél
Városlőd, a Városlőd-Kislőd vasútállomásnál
Németbánya, a település üdvözlőtáblája előtti faoszlopon
Bakonybél, a Vadszőlő Szálló és Étterem közelében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése