2017 április.
Ez alkalommal Anna sem tudott csatlakozni hozzánk, ezért mindössze ketten vágtunk neki, Barbival.
A sümegi szállások ismét túl drágának bizonyultak, ezért azt találtam ki, hogy mindkét éjszakát Zalaszántón töltjük. Első nap innen ugrunk vissza Sümegre busszal, s így járjuk le a Sümeg - Zalaszántó szakaszt, 3. nap pedig továbbmegyünk Reziig.
A 3 nap legelején még tartott az elmúlt napok rossz időjárása, de az időjósok csupa jót ígértek. Ennek ellenére Barbi (akitől számtalanszor hallottam már, hogy ő szereti az esőt, meg a hideget) az indulás reggelén hívott föl azzal, hogy ő most nem is tudja, elinduljon-e ilyen időben. Mindenesetre ekkor már az egyedül vándorláshoz is szokva voltam, úgyhogy mondtam, hogy én mindenképpen megyek. Ez aztán megerősítette őt is a jövésben.
Amikor a Balfi lakásomból elindultam, már szó szerint láttam a rosszidő végét az égen. A felhőzet nyugat felé úgy ért véget egy vonalban, mintha elvágták volna, s onnan tiszta kék ég következett. A kis falu kis központi terének közepén macskák bagzottak nem zavartatva magukat a buszmegálló nézőközönségétől... tavasz volt.
Véletlenül egy szomszédommal is összefutottam, akivel így együtt utaztunk egészen Szombathelyig.
Ott pedig Barbival találkoztunk, hogy együtt utazzunk tovább Sümegre.
Viszonylag korán odaértünk, mert már reggel elindultunk, így a délutánt még Sümeg látnivalóinak megtekintésére tudtuk fordítani.
A sümegi állomásra beérkezve ott mindjárt fel is olvastam Barbinak a Sümegről szerzett tudnivalókat:
Az őskorban a mai Sümeg melletti Mogyorós-dombon már kovakő-bánya volt. Az ókorban települést hoztak létre itt a rómaiak, majd egy ókeresztény bazilika is épült.
A honfoglalás után a Lád nemzetségé volt a terület, de ők az Augsburgi csatában 955-ben kihaltak, s ekkor az Árpád-nemzetségre szállt. István király a trónra lépése után a veszprémi püspökségnek adományozta. A hegyen ekkor már állt egy erődítmény, amit a templomosok használtak.
1210 körül a tatár-veszély miatt megerősítették az erődöt, de igazán IV. Béla rendelkezésére épült fel a vár.
Sok-sok gazdacsere után 1491-ben Kinizsi Pál foglalta el a várat a király számra.
Amikor 1543-ban a törökök elérték a Balaton vidékét, a veszprémi püspökség, vagyonával együtt a sümegi várba menekült.
A Rákóczi szabadságharc idején Vak Bottyán serege előtt a vár őrsége önként meghódolt. Így Sümeg a kurucok fontos utánpótlási helye lett. Azonban 1709-ben a császáriak visszafoglalták a várat és 1713-ban, hadgyakorlat címén felgyújtották.
A városban a ferences templom és kolostor 1649-ben épült meg, a plébániatemplom pedig 1756-59-ben.
A városban született 1772-ben Kisfaludy Sándor, akinek nagy nőcsábászként élt, míg Badacsonyban meg nem ismerkedett Szegedy Rózával.
1911-ben Sümegen súlyos vérhas-járvány pusztított.
Az első látnivaló, ami Sümegen utunkbaesett, az Urunk mennybemenetele Plébániatemplom volt. Nyitva volt, be tudtunk menni... és elámultunk szépségétől.
A barokk szixtuszi kápolnájaként emlegetik freskói miatt. Az egész templomot egyetlen, egybeolvadó festmény díszíti.
A Püspöki Palota
A Püspöki Palota
A nagyon szépnek ígérkező Patikaház helyén csak egy nagyon romos házat találtunk.
Ezt találtuk ott, ahol elvileg a Patikaháznak kellett volna lennie
Eddigre már igen éhesek voltunk, egy utunkba eső cukrászdában megkérdeztem, hogy ugyan látom, hogy ez egy cukrászda, de esetleg valami sósat kaphatunk-e itt.
A nagyon kedves hölgy figyelmünkbe ajánlotta a réteseket, s így két-két káposztás rétessel, meg egy kis kávéval sikerült is csillapítani éhségünket.
Ez volt az a cukrászda, ahol nagyon cuki volt a személyzet is
Végül busszal átmentünk Zalaszántóra, hogy elfoglaljuk ottani szállásunkat a Turul fogadó szobájában. Beköltözésünk után pedig ettük a fogadóban egy finom, bőséges vacsorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése