24. Zalaszántói délelőtt

 Reggel tehát - a szállás éttermében elfogasztott reggeli után - felmentünk a sztúpához, hogy nappali fényben is megláthassuk. 

Egészen gyönyörű volt a kék égre kirajzolódó, felhőkkel harmonizáló, hófehér épület. 

 Mikor felmentem az arany buddha-szoborhoz és láttam az oltáron a felajánlásokat, akkor jöttem rá, hogy én is felhozhattam volna a mézeskalácsosnál vett mézeskalács-sztúpámat; stílusos lett volna. 

 Miután körbejártuk és kigyönyörködtük magunkat, természetesen azért az ajándékboltokat is alaposan megnéztük. Itt vettem egy elefántos gyűrűt - amit azóta minden kék túránkra fel szoktam venni - idő közben pedig természetesen a kék túrás emlékkönyvemben pihen.

 Közép-Európában ez volt az első buddhista szentély. 1992-ben épült. 1993-ban személyesen a dalai láma avatta föl. 

 Miután elteltünk a sztúpa szépségével és környéke hangulatával, lesétáltunk a hegyről, hogy magunkhoz véve csomagjainkat, hazainduljunk. 

 Sümegen rájöttünk, hogy mindketten jobban járunk, ha nem vonattal, hanem busszal megyünk tovább; Barbinak is volt közvetlen járata Szombathelyre, s nekem is Sopronba. Sőt, előtte még a buszpályaudvar mögött egy cukrászdába is volt időnk beülni.

 Hazafelé - április lévén - sárga repcemezők kísérték utamat...

Az információkért köszönet a wikipédiának, a Vendégváró honlapnak (azóta már sajnos megszűnt) és a települések honlapjainak!

Gyakorlati információk a három napról: 

    Szállások: 

        Mindkét éjszakát Zalaszántón, a Turul fogadóban töltöttük.

    Evések:

        1. napi "ebéd": A sümegi cukrászda rétese

        1. napi vacsora: A Turul fogadóban

        2. napi reggeli: A Turul fogadóban

        2. napi ebéd: Út közben "tarisznyából"

        2. napi vacsora: A Turul fogadóban

        3. napi reggeli: A Turul fogadóban

        3. napi "ebéd": Sümegen, a buszállomás mögötti cukrászdában, név szerint Zalaco

    Pecsétek:

        Sümegen, a vasútállomáson

        Sarvalyon

        Zalaszántón, a kocsmában